Ez a rövidfilm nagyjából egyszerűen és nagyszerűen bemutatja a mi fő rákfenénket, a latin orvosi műszóval csak collectionis infinitus néven ismert betegséget. Melyek is a szimptómák?
-Folyamatos lelki kényszer újabb és újabb gyűjteményi darabok beszerzésére.
-Fizikai tettlegességig fajuló ingerültség egy sikertelenül zárult online aukció után, a számítógép perifériái (egér, billentyűzet, és az azon alvó vétlen nősténymacska) ellen.
-A régi gyűjteményi darabok felhalmozása "jó lesz az még másra" címszóval tudva, hogy még ha az Apokalipszis összes lovasa taposná is össze a kiskertet, akkor sem állnánk neki egy 1944-es gyalogsági ásóval rendbe tenni.
-Az előző pontból kifolyólag akut Klein-Lebensraum szindróma kialakulása, mely nevét két svájci nemzetiségű felfedezőjéről kapta, és melynek fő jellemzője a beteg kiszorulása a konyhába, mivel a házban mindenhol máshol egyenletes rétegben állnak már az összegyűjtött felszerelési darabok, már-már a vészkijáratok elzárásával fenyegetve.
-Kétoldali, gennyes, családi viták kialakulása, súlyos esetben a nem-fertőzött félnél lerakódó komoly igazságtartalommal.
A gyógyuláshoz vezető út egyetlen célzott mély légvétellel kezdődik, melyet a következő mondat hangos megfogalmazására használunk: "Megfogadom, hogy átszortírozom a gyűjteményemet, és elboltolom a régen használt, feleslegessé vált darabokat olyanokkal, akiknek szükségük lehet rá." Ez jelenthet pénzbeni térítést, vagy akár csereügyletet is, bár ez utóbbi nem old meg semmit (sikerült már egyetlen gyűjteményi darabot egy doboznyi másikért cserélnem, nem lett több helyem tőle...)
Az oktatófilm másik véres tanulsága a hagyományőrző-társadalmat fenyegető legkomolyabb veszély, a gagyizók, kókánymesterek, egyszóval az Igénytelenek (angol műszóval FARB, franciásan Les Belesarables) léte és jelenléte, ami az elkövetkező közeli idők egyik vezető posztja lesz, de nem itt és nem most. Élvezzétek a videót, jó mulatást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése