Hogy miért és honnan jött az ötlet, hogy én is telerondítsam a világháló sokat megbíró hátát a magaméval? Gondoltam van értelme, talán némi érdeklődésre is számot tarthat az, amit első sorban katonai hagyományőrzőként a hobbiról, közösségről, a magam szemellenzőjén át látok.
Nem akarok sem nagyon szakmai, sem nagyon csapongó írásokkal dobálózni, egyszerűen megírom azt ami jön. Új felszerelések, célok, rendezvények, álmok, kedvenc könyvek/filmek, vélemények, mind-mind a katonai hagyományőrzés, a történelem-értés/nem-értés kapcsán.
Hogy mi vezetett erre? Olvastam egy amerikai hagyományőrző-hölgy (igen, nők is szeretnek egyenruhába bújva kúszni-mászni a szabadidejükben, én is ismerek többet, az ő szerepvállalásuk a hobbiban, szintén megér egy posztot) blogját, ahol rengeteg jó ötlettel találkoztam. Igyekszem ezt a szellemiséget átültetni a magyar viszonyok közé, a magam eszközeivel.
Szeretnék naprakész maradni, segítséget nyújtani azoknak, akik még csak most kezdik el ezt a hobbit, vagy azoknak, akik már nyakig benne vannak, de valamiben nem érzik magukat biztosnak. Továbbá igyekszem a száraz történelmi tények mellett azzal is foglalkozni, mik is a hagyományőrzés lelki-emberi hozadékai és áldozatai, egyszóval mit művel a XXI. század emberével ez az "időutazás".
Bemutatkozó posztként illene írnom magamról is: jelen állás szerint 21 éves, történelem-hadtörténelem szakos hallgató vagyok, valamint a téma szerelmese 14 éves korom óta. A fő érdeklődési körömbe a XX. század hadtörténelme tartozik. Cikkeket is írok egy tematikus honlapra ahogy időm engedi. a gyűjteményem bemutatása már külön-külön bejegyzések tárgyát képezi. Sajnos, vagy szerencsére olyan "betegségben" szenvedek, melynek legfőbb tünete az alábbiakban írható le: "Ha és amennyiben a beteg szert tesz egy általa addig nem ismert tárgyra egy olyan korszakból, melyből más odaillő tárggyal még nem rendelkezik, akkor azonnal a teljes egyenruha-összeállítást igyekszik megvalósítani a realitás talaján mozogva, de a saját egyéni ízlését is követve". Így immár körülbelül egy tucat, nagyjából fele részben teljesen kész gyűjteménnyel rendelkezem, de soha nem tudhatom mi esik be a következő körben az ablakon-ajtón.
Ezzel a mentalitással és céllal indítom útjára internetes ámokfutásom új szeletét, mindenki nagy örömére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése